rafia.hu

Pünkösdi király

Hazánkban az egyik legnépszerűbb hagyomány a pünkösdi király választása. Az, hogy ki legyen a pünkösdi király mindig valamilyen vetélkedésnek az eredménye. Amolyan legényvirtus volt,lovas versennyel, tűzugrással .
Dunántúlon a fiatal legények lóversennyel döntötték el a királyi cím sorsát. A lovakat szőrén megülve különböző akadályokon kellet túljutni a győzelemhez .
A királyt fiatal lányok koronázták meg az általuk készített virágkoszorúval.
A királynak ezután egy évig ingyen ihatott a falú kontójára és minden mulatságra hivatalos volt.
Másutt obsitos katonák között zajlott a verseny. A győztes a beöltözött udvartartásával járta a falut, ahol cserépdarabokkal, lyukas lábasokkal dobálták meg "tiszteletnyilvánításként"

A pünkösdi királyságra jellemző, hogy nem tart sokáig, csupán csak egy napra váltak koronázott uralkodóvá.
A magyar nyelvben innen ered a " pünkösdi királyság" kifejezés.
Néhány faluban még ma is élnek a pünkösdi hagyományok, játékok.
Az Alföldön a Pünkösdölés, a Dunántúlon a Pünkösd királynéjárás .

Pünkösdi királynéjárás

Eredetileg 4 nagyobb lány (később több) körbevisz a faluban egy ötödiket.
A legszebb kislányt választották meg kiskirálynénak, ami nagy tisztesség volt. Mise után házról házra jártak jókívánságokkal, versekkel, énekekkel köszöntve a háziakat, virággal szórták be a szobát.
Megálltak az udvarokon, majd a pünkösdi királyné feje fölé kendőt feszítettek ki, vagy letakarták őt fátyollal. Énekeltek, közben körbejárták a királynét, végén pedig felemelték s termékenység varázsló mondókákat mondtak.
A játék végén a háziak megkérdezték a lányokat: Hadd látom a királynétokat édes-e vagy savanyú? Fellebbentve a
díszes kendőt megcsiklandozzák a kislány állát. Ha a  királyné mosolyog, de a fogát a világért sem villantja ki, megnyugszanak a háziak, mert jó lesz a termés. Ekkor a háziak almát, tojást, kolbászt, pénzt ajándékoztak a jókívánóknak.
A Dunántúlon jellemző termékenység varázslással összekötött szokás később adomány gyűjtéssel párosult .

Pünkösdölés

Ekkor a pünkösdi király és királyné párost kíséretével jelenítették meg, de volt, ahol lakodalmi menetet menyasszonnyal és vőlegénnyel. Ez a szokás hasonló a pünkösdi királynéjáráshoz, de elsősorban adománygyűjtésre szolgált. A gyerekek, vagy fiatalok csapata énekelve, táncolva végigjárta a falut s adományt gyűjtött.

Török basázás, borzakirály, rabjárás

Egy 10-02 éves gyermeket beöltöztetnek selyembugyogóba, turbánt kötnek a fejére. Égetnivaló kölyköt választanak erre a szerepre aki amúgy is rászolgált a verésre . Persze kitömik a ruháját szalmával, hogy ne fájjanak az ütések. Aztán összeláncolt kézzel vezetik végig a falun. Énekelnek, a basa ugrándozik, a fiuk meg zöld gallyakkal csépelik boldogan. Pénzt és tojást kaptak cserébe.

A borzajárás során körbekísérnek a falun egy fiút, akin bodzából készült köpeny van. Házról házra járnak.

A pünkösdi rabjárók szintén fiúk, akik lábuknál összeláncolva mennek a lányokhoz körbe a faluban, azzal a kéréssel, hogy " Segéljék ezeket a szegény katonarabokat ." Persze ők is ajándékokkal térnek haza.

Tavaszköszöntés

Már kora hajnalban az ablakokba, vagy a ház kerítés-lécei közé tűznek zöld ágakat, virágokat( bodzát, pünkösdi rózsát, jázmint) azért, hogy nehogy belecsapjon a házba a villám. Néhol a lányos házakra tettek ki zöld ágakat.

Májusfa

A májusfát csoportba szerveződve állították a legények a lányoknak, akiknek ez nagy megtiszteltetés volt. Magas sudár fák voltak erre alkalmasak, melyeket a kerítésoszlophoz rögzítettek éjjel vagy kora hajnalban. Általában színes szalagokkal, étellel-itallal is díszítették. Általában az udvarló legény vezetésével állították a fát, de egyes területeken a legények a rokon lányoknak is állítottak fát. Gyakran a közösségnek is volt egy közös fája, aminek a kidöntését ünnepély, és táncmulatság kísérte.

Csíksomlyói búcsú

Az egyik legfontosabb magyar Mária-kegyhely Csíksomlyón található . A 15.századból maradt fenn az első írásos emlék, amely beszámol a pünkösdi zarándoklatról. A katolikus hívek pünkösdszombatra érkeztek meg a csíksomlyói kegytemplomhoz, majd mise után felvonultak a két Somlyó-hegy közé.
A népszokás ma is élő hagyomány, a csíksomlyói búcsú a magyarság egyetemes találkozóhelyévé nőtte ki magát.

Pünkösdi eső

Májusi eső aranyat ér, de a pünkösdi eső ritkán hoz jót ! Tartja a hiedelem.

A szokások ma már kihalóban vannak, de az ember érzi, ünnepre, pillanatnyi csöndre, játékra, társaságra szükség van most is. Üzenetet hordoznak ezek az ünnepek, az ember és a természet szeretetét hirdetik, csupa olyat amiben megkapaszkodhatunk, és amik által tovább léphetünk.

Kovácsné Révész Zsuzsanna