Agyagműves
A fazekasság
A magyar háztartásokban a legutobbi időkig nélkülözhetetlen terméknek számitott a cserépedény .
Elsősorban folyadék tárolására , főzésre használták .
A fazekasmester a falu közöségében élt de csak a maga mesterségét üzte .
Magyarországon elsősorban olyan helyeken alakultak ki jelentős fazekasközpontok , ahol a megfelelő minőségű alapanyag az agyag bőségesen állt rendelkezésre.
Az agyagot a fazekas kitermelte (bányászta) majd meggyúrta , szűrte , hogy szemcse nélkül jól formálható legyen.
A középkortól használják hazánkban a korongot .
Folyadék tárolására készült edények :
A korsó , kancsó , köcsög , kanta , butella , bokány stb.
Korsó : 5-10 literes mázatlan , viz hordására és tárolására készítették .
Bokály : egyfülű mázas agyagkancsó . Ebből kínálta a bort a gazda a vendégeinek .
Buttela : pálinkát tartottak benne .
Ivóedény : a bögre volt .
A legrégebbi főzésre szolgáló cserépedény az agyag bogrács . Ebből fejlődött ki a fazék ami 5 - 30 literes volt.
A cserép serpenyőben bő zsíradékban súlt hús készült . Alakja hosszukás tál , felhajló széllel .(lábbal vagy anélkül készült).
Főzőedényként szolgált még a cseréplábas , aminek fogantyúit és lábait egybedolgozta a mester az edénnyel .
Formában és díszítésben néprajzi tájegységenként különböző sajátosságok alakultak ki .
A fazekasok nagy találékonyságról téve bizonyságot nem csak kézreálló , jól használható tetszetős darabok létrehozására törekedtek , hanem a praktikumra is .
Játék is készült cserépből , mint a cserépfütyülő , vagy körtemuzsika.
Tréfáskedvű mesteremberek szívesen készítettek csalikancsót , amit ha nem ismer az ember hamar a nyakába önti a vizet a szája helyett .
![]()
![]()